Az atomerőmű szó hallatán talán sok embernek a csernobili katasztrófa, a radioaktív sugárzás és a veszélyes hulladék jut az eszébe. A szakembereknek azonban inkább az, hogy rövid- és középtávon az atomerőmű jelentheti Magyarország energiagondjainak megoldását - legalábbis a villamos energia tekintetében.

- Nézzük sorba az energiatermelési lehetőségeket! Szénhidrogénekből egyre kevesebb lesz, nem jut belőlük villamosenergia-előállításra. Rá­adásul ezt az eljárást a széndioxidkvóták is korlátozzák. A megújuló energiaforrások (szél- és napenergia) nem megbízhatóak, hiszen nem lehet a termelés mértékét és idejét szabályozni. Nálunk 10 százalék fölé aligha emelkedhet a részarányuk, hacsak nem találják fel az elektromos energia mostaninál sokkal hatékonyabb tárolását, aminek kicsi a valószínűsége. A bős-nagymarosi vízi erőmű építésének emlékezetes kudarca után pedig aligha várható hazánkban egy másik ilyen jellegű. Tehát hazánkban és Európa más országaiban is marad az atomenergia, amelyet csak kiegészíthetnek más energiaforrások. Ezt a tényt felismerve a szakemberek a paksi atomerőmű bővítését tervezik - érvelt dr. Paripás Béla.

A szándékot tavaly az országgyűlés 95 százalék fölötti többséggel támogatta. Az új atomerőműblokkok megépítése azért is szükséges, mert a jelenleg működőket várhatóan 50 évnyi működés után, azaz a 2030-as években, végleg le kell majd állítani. A fizikusok abban bíznak, hogy a távoli jövőben a jelenlegi erőműveket, így az atomerőműveket is fúziós energián alapuló energiaforrások váltják fel. Ettől a céltól azonban még messze állunk, napjainkban a szakemberek kísérleti erőműveket terveznek. Az eljárás során, melynek legnagyobb előnye, hogy közben nem szabadul fel szén-dioxid és radioaktív hulladék sem keletkezik, lényegében ugyanaz az atommagfúziós folyamat játszódik le, mint a Napban. Tehát a leghatékonyabban akkor termelhetünk majd energiát, "ha le tudjuk hoznia a Napot a Földre".